• Túraútvonal hossza: 7 km
• Időtartam: 3 óra 20 perc

Dömös – Rám-szakadék: Dömös falu főteréről gyalog közelíthető meg Rám-szakadék, ami méltán híresült el páratlan szépségéről. Sziklákat megmászva a patakmederben, és mellette visz az út. Visszaúton a Lukács-árkon át, kellemes levezető séta visz az aszfaltos útig.

• Túraútvonal hossza: 3,5 km
• Időtartam:4,5 óra

Vadálló-kövek: Dömös felől meredek kaptatón, Vadálló-kövekig. Vissza út könnyebb. Csodálatos környezetben visz az út, a teljes túraútvonalon.

A Magyar Nemzeti Múzeum - Mátyás Király Múzeumának fő feladata, Visegrád régészeti és történeti emlékeinek feltárása, gyűjtése, gondozása és bemutatása. A település számos műemléke közül a múzeum kezelésében a királyi palota, az alsóvár (Salamon-torony) és a jelenleg nem látogatható, XI. századi esperesi templom van, de a többi műemlék és régészeti lelőhely szakmai felügyeletét, feltárását is ellátja, illetve bemutatásukban közreműködik. A múzeum kiállításai a Salamon-torony és a királyi palota helyreállított termeiben láthatóak. Gyűjteményei közül a legjelentősebbek a régészeti gyűjtemény és a kőtár, de rendelkezik a település XVIII-XIX.századi emlékeit őrző helytörténeti gyűjteménnyel és jelentős fotó-, rajz- és szöveganyagot kezelő adattárral is. A múzeum kiemelt kutatási irányai a római limes és a későközép anyagi kultúrájának, építészetének kutatása.

A múzeum kiállításai a királyi palota és a Salamon-torony helyreállított épületében láthatók. Többek között a királyi palota szobrászati emlékeit és Visegrád történetét mutatják be. A kora gótikus stílusú Salamon-toronyban látható kiállítások Visegrád történetét mutatják be az őskortól a törökök kiűzéséig, valamint a királyi palota gótikus és reneszánsz kútjait és szobrászati emlékeit.

A királyi palota helyreállított termeiben a palota régészeti leletei, kőfaragványai és rekonstruált középkori enteriőrjei tekinthetőek meg. Kiemelkedő jelentőségű műtárgya a Mátyás-kori Herkuleskút, amely a reneszánsz szobrászat első jelentős, Itálián kívül készült emléke.

A Fellegvárban látható a magyar korona másolata. A múzeumnak jelentős, nyilvánosan is használható könyvtára van. Az állandó kiállítás ingyenesen látogatható.

Turista információ

• Telefon: + 36 26 597 010, + 36 26 398 026
• Cím: 2025 Visegrád, Fő utca 23.
• Honlap: www.visegradmuzeum.hu
• GPS koordináták: 47.7796 / 18.9683

Nyitva tartás

Idegenvezetés:

Csoportok maximális létszáma: 40 fő. A tárlatvezetések előzetesen történő megrendelés esetén biztosított.

További információkat kaphatnak a szálloda recepcióján, vagy érdeklődhetnek a email címen.

Az egykori palota feltárt részei gótikus és reneszánsz stílusjegyeket mutatnak. Egy ideig itt volt a magyar uralkodók hivatalos székhelye, majd nyári rezidenciája. A XIV-XV. században épült palota maradványai mintegy 500 méter hosszúságot és 150 méter szélességet meghaladó területet foglalnak el a hegy lábánál. A lépcsőzetesen épített palota-együttes három nagy egységből áll: az északi Mátyás-palotából, a Kápolnából és a déli Beatrix-palotából. Az épületkomplexumot mintegy 350 terem és szoba alkotta. Ezt Antonio Bonfini - Mátyás király környezetéhez tartozó humanista - könyvéből tudjuk. Ő írt a palota függőkertjéről, az oszlopcsarnokokról, a márvány szökőkutakról. Ezek közül kettő ma is a belső udvarokat díszíti. A negyedik szint udvarán áll a vörös márvány baldachinos, oroszlános kút. A másik, hazai reneszánsz szobrászat legszebbjének tartott vörös márvány szökőkút a felső díszudvarban van. Az ásatási területhez közvetlenül kapcsolódik a múzeum épülete és a kőtár. Nyaranként múltidéző játékok helyszíne a palota. A palotakert kerekesszékkel is látogatható.

A Királyi Palota állandó kiállításai

Turista információ

• 26-62 éves kor között : 1.400 Ft/Fő
• 6-26 éves kor között: 700 Ft/Fő
• legalább két, 18 év alatti személyt kísérő közeli hozzátartozó
  (legfeljebb 2 fő): 700 Ft/Fő
• Nyitva: egész évben: 9:00 – 17:00 (hétfőn zárva, kivéve ünnepnapok)
• Telefon: + 36 26 597 010
• Honlap: www.visegradmuzeum.hu
• GPS koordináták: 47.7796 / 18.9683

A visegrádi alsóvár - Salamon-toronynak nevezett - lakótornya a XIII. században épült. A korszak magyarországi építészetében szinte egyedülálló épület. Többször megrongálódott, majd felújították - jelenleg múzeum. Az alsóvár a kaputoronnyal és őrtornyokkal megerősített erődítésfalakból és egy nagy lakótoronyból állt. Egyszerre volt uralkodói szálláshely, ispáni lakóhely és katonai feladatokat ellátó erődített épület. A fellegvárral völgyzárófal kötötte össze, mely egészen a Duna-parti őrtoronyig húzódott. A Salamon-torony főbejárata az első emeletről nyílt, az emeleti termeket oszlopos kandallók fűtötték, és gazdagon tagozott ikerablakok világították meg. A hatodik szinten helyezkedett el a gyilokjárós, pártázatos falakkal övezett tetőterasz, ahonnan a külső erkélyfolyosóra lehetett kilépni.

A Salamon-torony állandó kiállításai:

• A visegrádi Királyi Palota XIV. századi díszkútja
• Visegrád története a kezdetektől 1242-ig
• Visegrád története 1242-től 1945-ig

Megközelíthető személygépkocsival:

A Salamon-torony Budapest felől a 11-es úton haladva - még mielőtt Visegrádra beérnénk Szent-Györgypuszta után - balra és felfelé kanyarodva közelíthető meg legkönnyebben. A kanyargós szerpentinen felfelé haladva egy éles balkanyar után parkoljunk le az út menti parkolóban. Innen gyalogosan jutunk le a Salamon-toronyhoz.

Megközelíthető gyalogosan:

A hajóállomással szemközt található Reneszánsz Étterem és Vár Hotel között húzódó széles lépcsősoron keresztül lehet a Salamon-torony utcába feljutni. A Salamon-torony utcában enyhe emelkedővel kaptathatunk fel az Alsóvár déli kapujához és a lakótoronyhoz. Ha a város felől érkezünk, akkor a 11. számú főút és a Fő utca találkozásánál található Mátyás-szobrot elhagyva, a Salamon-torony utcán át az alsóvárba vezető középkori országút mentén haladva, s a régi Déli-kapu helyén, az 1930-as években épített, romantikus vonalú kapun át lépünk az Alsóvárba.

Turista információ

• 26-62 éves kor között : 700 Ft/Fő
• 6-26 éves kor között: 350 Ft/Fő
• legalább két, 18 év alatti személyt kísérő közeli hozzátartozó
  (legfeljebb 2 fő)    :350 Ft/Fő
• Nyitva tartás: május 1-től szeptember 30-ig (hétfőn zárva, kivéve ünnepnapok) 9:00 – 17:00
• Telefon: +36 26 398 026
• Cím: Visegrád, Salamon-torony u.
• GPS koordináták: 47.7942 / 18.975

Sibrik Miklós kuruc ezredes kapitányról kapta a nevét, aki a Rákóczi-szabadságharc idején a terület birtokosa volt. Sibrik Miklós a fejedelmet rodostói száműzetésébe is elkísérte.

Római tábor maradványai

Visegrád környékén a Pannonia provinciát védő limes számos maradványára bukkanhatunk. Ezek közül a legjelentősebbek a római tábor maradványai, amelyek a 176 m magas Sibrik-dombon láthatóak. A római korban a mai Visegrád területén volt Pannónia tartomány északkeleti csücskének egyik fontos hadállása; az erődítmény a 320-as években I. Konstantin alatt építették, alaprajza deltoid volt és 11 patkóalakú torony védte. A belső épületeket hozzáfalazták a főfalakhoz. A közeli limes szakaszt és a Dunát felügyelete alatt tartó tábort Pone Navata-nak nevezték és 300 fős auxiliáris helyőrséggel rendelkezett. Egy évszázaddal később, már a népvándorlás korának (gót, gepida, hun, majd avar) maradványai felhasználásával Szent István ispánsági központot hozott itt létre, ami mellett építették 1009 előtt a város első templomát. Ennek helyén Salamon nagyobb fő esperesi templomot építetett. A tatárjárásig ez volt a város központja, itt helyezkedett el az ősi Visegrád. Itt volt a várispánság központja a hozzátartozó egyházi épületekkel. A IX. században szlávok vándoroltak a környékre, lakótelepülések nyomait megtalálták a kutatások során. A domb történeti jelentőségét és emlékeit az 1970-es évek elején Szőke Mátyás vezetésével tárták fel a régészek.

Érdekesség:

A régészek és történészek már évtizedekkel ezelőtt felfedezték, hogy jelentős régészeti anyag lehet a Sibrik-domb területén. Sokáig azért nem tudtak belekezdeni a feltárásokba, mert itt termett a legjobb bor Visegrádon. A szőlőgazdák szerszáma azonban gyakran hozott a felszínre régi pénzérméket, kerámia-töredékeket a késő római császárkorból.

A török utáni Visegrád első temploma a ma is álló, középkori eredetű régi iskolaépületben működött. Az épület 1712-ben készült el, az 1730-as években a felszerelésről, oltárról, miseruháról, padokról, keresztelőmedencéről írnak az egyházi források. Képe látható Mikovinyi Sámuel 1737-es Visegrád metszetén is. A Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt templomot 1756-ban átépítették. Körülötte volt a falu első temetője. A mai plébániatemplom 1787-ben készült el, a régi templomot iskola céljára hasznosítják. 1871-es átépítése alkalmával a régi épület bejárata felett ma is látható vörös márvány, latin feliratos táblát helyeznek el. A visegrádi műemlék templomot Leonard Schade esztergomi építőmester tervei szerint emelték 1773-’82 között. Az 1930-as években került ide, Vincenz Fischer műve, a budavári Szent Zsigmond kápolna egykori oltárképe. A templomban évente többször is ünnepi misét tartanak, melyről a plébánián és a templom kapuján lehet információt találni. A templom különleges ünnepe és hagyománya az Úrnapi virágszőnyeg, amely elkészítésétől kb. 1 hónapig látható.

A Duna parton áll a XVIII. század első felében, barokk stílusban épített kis kápolna, a Mária kápolna. A kápolnát többször, így 1788-ban és 1873-ban is felújították. Eredetére több elképzelés is van, egyesek szerint a Visegrádot a törököktől visszafoglaló csapatok emelték a győzelem emlékére, mások szerint a török után betelepült német lakosság emelte. Az utóbbit látszik alátámasztani a kápolna kedvelt képe, amely a passaui Madonna másolata. A kápolna búcsúja szeptember 8-án van, amely a település hagyományos ünnepe is egyben.

• 2025 Visegrád, Duna part
• Telefon: +36 26 398 006

A Kálvária kápolna a XVIII. században, 1770-ben épült, barokk stílusú épület, a település fölött lévő dombon áll. A kápolna szomszédságában egy természetes sziklaképződmény látható, a kálváriához vezető stációkat Szakál Ernő szobrászművész készítette 1961-ben. A kálváriától csodálatos panoráma tárul a Dunakanyarra.

• 2025 Visegrád
• Telefon: +36 26 398 006

A Fő utca 5. számú házban töltötte utolsó évtizedeit, a szabadságharc legendás tábornoka, Görgey Artúr. A megítélése körüli viták már életében elkezdődtek, ugyanis sokan Kossuth vádjával egyetértve, árulónak tartották. Ezek az emberek sokszor szerveztek tüntetést háza elé és megdobálták azt, megkeserítve az agg tábornok életét, aki 1916-ig élt. Az utolsó éveiben gyakran betegeskedő agg hadvezér 98 éves korában, 1916. május 21-én, Budavár bevételének napján hunyta le örökre szemét. Koporsóját a Magyar Nemzeti Múzeumban ravatalozták fel. A Kerepesi úti temetőben a gyászszertartás után a honvédmenház veteránjai tisztelegtek sírjánál, majd átbotorkáltak Kossuth síremlékéhez, hogy ott is leróják kegyeletüket.

2009. május 21-én a budai Várban, jórészt közadakozásból, újra felállították Görgeynek a világháborúban megsérült lovas szobrát, május 22-én pedig Visegrádon avatták fel a róla elnevezett bércen levő, felújított emlékművét.